A Rába-Répce völgy élővilága

 

Az élővilág kialakulásában fontos szerepe van a domborzati és éghajlati hatásoknak. Az Alpok közelsége az Alpokalja flóravidéke számos elemében kifejezésre jut. Ilyen fajok pl:/Gentiana pneumomanthe/, a srtuccharaszt, a sárgalilom,a zenebogár. Számos hegyvidéki faj nálunk a sík vidéken is megtelepszik. Igy pl.a Rax hegyen 1000 méter fölötti tengerszint feletti magasságban él többek közt a Csörmöc-Herpenyő és a Rába közének, hazánkban csak itt fellelhető növénye a pajzstok. A Rába-völgy élővilágát délnyugatról a mediterrán, keletről és északról főként a kontinentális hatások is befolyásolják. Ennek tulajdoníthatóa rendkívül változatos növény-és állatvilág kialakulása .Amint már a bevezetőben is említettem , nem törekedhetünk a teljességre ismeretterjesztésben, részint egy ilyen jellegű leírásnak célja főleg a figyelemfelkeltés: a nap mint nap megfigyelhető és tapasztalható látványok, ismeretek kiemelése, másrészt a rendkívül szerteágazó szakterületek kutatói számára is felderítetlen terület van még térségünkben növénytani és állattani vonatkozásban egyaránt. A megközelítő rendszertani teljesség kedvéért a baktériumokban kezdem az ismertetést. Ezek parányi, milliméter ezred, sőt tízezred részének megfelelő apró szervezetek szabad szemmel nem láthatóan, de állandóan jelen vannak teljes környezetünkben, a szárazföldeken és vizeken egyaránt. Hasznos és voltukat az erjedési, rothadási, tápanyaglebontási és építési funkcióikban ismerjük. A növényi , állati és emberi szervezetben élősködőkről, elsősorban a betegségek okozóiról már mindenki többet hallott. Megközelítően 1500 fajuk szervesen beilleszkedik az élővilág egészébe,. S azt pozitív, vagy negatív formában befolyásolja. Már fejlettebb szervezetek a moszatok, mert szerves táplálék készítésére alkalmasak. Egy-és többsejtű, változatos alakú élőlények. Nagyságuk a milliméter ezredrészétől több száz méterig terjedhet, hazánkban azonban a felső mérethatár néhány deciméter. Telepes növényeknek nevezzük őket, mert testük nagyjából azonos sejtekből épül fel, melyek nem alkotnak szöveteket. Abban az esetben , ha sokfelé ágaznak is, nem tagolódnak gyökér, szár, levél stb.növényi szervekre. Főként vizekben, de nyirkos talajon, fák kérgén, sziklákon is megélnek. Jórészük a vizekben a plankton tagja,más részük az aljzathoz tapadva éli le életét. A vízben oldott szén-dioxidból a nap energiájának és s vizek ásványi sóinak felhasználásával szerves anyagokat készítenek. Főleg a nitrogén és a foszfor megkötése révén a vizeket tisztítják, és a magasabbrendű szervezeteknek, elsősorban a halaknak fontos táplálékot szolgálnak. A moszatfajok száma hazánkban megközelíti a 3000-et. A zöldmoszatok közül a fonalas, vagy közismert néven a békanyálmoszatok nyaranta az állóvizek sekélyebb részein nagy tömegben találhatók. A hazai moszatfajok közül a legnagyobb méret, 25-30 centimétert  a csillárkamoszatok érik el. Első pillantásra valódi száras növények hatását keltik. Állóvizekben csoportosan fejlődnek és víz alatti gyepeket alkotnak. Egy általuk kiválasztott vegyület is gátolja a maláriát terjesztő szúnyogfaj elszaporodását hazánkban.

Mivel a Rábát tápláló patakok forrásvidéke rendszerint erdőkkel fedett dombok közt van, útjuk során kezdetben erdős vidéken, majd síkra érve a réteken kanyarognak. Ezalatt sok növénytársulást érintenek. A partjukat szegélyező növényzet élővlága nagyon változatos, s aki egy patakot az eredéstől a torkolatáig végigkísér, lépten-nyomon új élőlényekkel találkozik.

  A környező erdőkből a patakpartra lehúzódó területeken, a nedves réteken és a ligeterdőkben gyakran találkozhatunk gombákkal. Ha kellő ismeretekkel rendelkezünk, változatosan kiegészíthetjük velük az étrendünket. Az alábbiakban réti sétáink, kirándulásaink alkalmával a leggyakrabban fellelhető ehető és mérgező gombákat sorolom fel.

A mezei szegfűgomba, a parlagi tölcsérgomba, kerti susulyka, mezei-és az óriás csiperke, bimbós pöfeteg, a körtealakú pöfeteg, bimbós pöfeteg, májusi pereszke, sárga gévagomba, késői laskagomba stb.

Fejlődéstani sorrendben a növények következő csoportját a zuzmók alkotják.

Főleg idősebb fák törzsén, ágain gyakran bokorszerű, sallangos, sárgás, barnás, kékesszürke, nagyon változó alakú bevonatokkal.

Hazánkban mintegy 1000 fajuk él. Egyes fajok emberi, állati táplálékot, gyógyszereket, festékanyagot szolgáltatnak.

Lápos, mocsaras területen élnek a tőzegképződésben fontos szerepet játszó tőzeg-mohák.

A Rábát tápláló patakok felső szakaszán gyakoriak.

A lombos mohák szemet gyönyörködtető változatosságban élnek erdőkben, azok szélein. A Rába vízgyűjtő területének Vas megyei szakaszáról többek közt az alábbiak ismertek:: pusztai tujamoha, (Csákánydoroszló), habos ligetmoha (Felsőmarác) viaszmoha (Zsidai völgy), erdei szőrmoha ((Felsőmarác), pintycsőrű moha (Sótony), fatermő moha (Vasvár),

A valódi száras növényeket a harasztok-zsurlók-és páfrányok alkotják, melyek szintén megtalálhatók a Rába völgyében.

 

Virágos növények

 

1, A ligeterdő növényei

2, A szomszédos erdőkből a patakpartokra lehúzódó növények

3, Az égerlápok növényei

4, Magaskórós élőhelyek növényei

5, Szárazabb rétek növényei

6, Nedves rétek növényei

7, Mocsarak, álló-és lassan folyó vizek növénytársulásai