Nicki duzzasztómű

Az első magyarországi tömlősgát

 

 

A duzzasztómű története

 

A nicki duzzasztómű a Rába folyó 65,5 fkm szelvényében helyezkedik el, a Vas megyei Nick és Kenyeri községek határában. A Nicki duzzasztómű, illetve annak elődei igen nagy szerepet töltöttek, ill. töltenek be a Kisalföldi medence vízgazdálkodásában.

Először a Kis-Rábán lévő vízimalmok energiaforrása volt a Rábából betáplált víz, majd egyre nagyobb jelentősége lett a térség öntözővízzel való ellátásának.

Az első duzzasztógátakat a múlt században rőzséből illetve betonból készítették. Ezeket a fix gátakat az árvizek és a jég rendszeresen tönkretették, ezért többször kellett azokat újraépíteni. 1932-ben a Rábaszabályozó Társulat indítványára, új négynyílású vasalt beton duzzasztómű készült, és különböző átépítésekkel a mai napig üzemel. A duzzasztóművet három, 24m széles duzzasztónyílással és mélyküszöbű, 10m széles hordalékleersztő nyílással alakították ki.

A beton alaplemezt a mederfenékbe levert acél szádfalak közé építették. Az alaplemezre támaszkodnak a pillérek, amelynek tetején vasbeton üzemi híd biztosítja az átjárást. A duzzasztónyílások elzárása hidraulikus elven mozgatható nyergesgát került beépítésre, vörösfenyő pallóborítással. A hordalék-leeresztő-nyílás elzárószerkezete szegecselt acélszerkezetű kettős kampós síktábla amelyet a nyílás fölé épített gépházba elhelyezett elektromechanikus felhúzó berendezés mozgat. A szükséges villamosenergiát a jobbparti pillérben kialakított Francis-turbinás törpeerőmű biztosította. A duzzasztómű utófeneke az un. Pfletschinger-pad. 1965-70 között az elöregedett faborítású nyergesgátakat azonos méretű, de teljesen acélszerkezetű gátszerkezetre cserélték. 1975-ben a két nyílásban újraépítették a Pfletschinger-padot. 1985-ben a pilléreket lőttbetonos technológiával beépített vasbeton köpenyezéssel erősítették meg, az alvízen acélszádfalas partmegerősítést végeztek és felújították a nyergesgátakat.

Az 1990-es évekre a nyergesgát eszmei értelemben is elöregedett, korszerűtlenné vált: a gátszerkezet mozgatása, iszaptalaníása és télen a jégtelenítése jelentős és veszélyes élőmunkát igényelt. A baloldali nyílás nyergesgátja 1994-ben meghibásodott és ez megerősítette, hogy a nyergesgátat új, korszerű gátszerkezetre kell cserélni.

 

Az 1995-99 évi rekonstrúció

 

A létesítmény átfogó felújítása során mindhárom duzzasztónyílásban elbontásra kerültek a nyergesgátak, és az alaplemez felbetonozása után a vízfeltöltésű tömlőgátas elzárásokat építették be.

Elkészült a balparton a tömlősgát üzemét biztosító föld alatti működtető akna, a töltést-ürítést végző csőrendszer, a többi vízgépészeti berendezés. A hordalék-leeresztő nyílás 60éves elzárószerkezetét el kellett bontani és helyette azonos méretű hegesztett acélszerkezetű elzárótábla és tokszerkezet került beépítésre. Az eredeti mozgatóberendezés megőrizhető volt, felújítás és villamos hajtás cseréje után újból üzembe helyezték. A pfletschinger utófenék fa gerendázatát kicserélték, az üzemi híd és a gépház vas-beton szerkezetét felújították. Az alvízi és felvízi partvédő műveket megerősítették a víziturizmus szolgálatában csónakkiemelő helyet alakítottak ki.

A rekonstrukciós munkák terveit a Konstruktőr Mérnökszolgálati Kft. készítette, a kivitelezést a Hídépítő Rt. és az ÉDUVÍZ Kft végezte. A tömlősgát beszállítója és a technológia tervezője a szlovéniai SAVA cég volt.

 

 

 

 

 

 

Tömlősgátas elzárás

 

A Nicki duzzasztóműbe Magyarországon elsőként került beépítésre tömlősgátas elzárás. A három nyílásba beépített tömlők 24 m hosszúak, maximális magasságuk 1,83m A tömlő az alaplemezbe bebetonozott töltőcsövön keresztül a működtető aknából vízzel feltölthető és benne a tömlő külső víznyomásához képest túlnyomás hozható létre. Ezáltal a tömlő hengeres alakot felvéve biztosítja a duzzasztást. A tömlőben lévő víz ürítésével, illetve a túlnyomás csökkentésével a tömlő ellapul, magassága csökken. Teljes ürítéssel a tömlő a küszöbre fekszik és a duzzasztás megszűnik. A fenti elv alapján a tömlő mozgógátként is működik. A tömlősgát automatikus működtetéssel változtatja az elzárás magasságát a Rába változó vízhozamától függően és így biztosítja a 139,94.mBf.–í üzemi, vagy négy, ennél alacsonyabb duzzasztási szintet. Normál duzzasztási üzemben a három tömlő együtt és azonos mértékben kerül mozgatásra, mivel a tömlők közös vízteret alkotnak. A duzzasztási üzemben a tömlőn a felső átbuktatással még a nagyobb uszadékok, ágas fák, és a jég is fennakadás nélkül átvezethetők. A duzzasztómű egész évben alkalmas a duzzasztási szint tartására, így a téli, jeges időszakban is. A hordalék-leeresztő nyílás duzzasztási üzemben zárva van, vízátbocsátás nem történik. A nyílás elzárótábláit árvízi helyzetben, vagy fenékhordalék átbocsátáskor húzzák fel.

 

Víziturizmus

 

A Rába szeszélyes vízjárású, kanyargós, gyorsfolyású folyó, vízitúrázók kedvenc útvonala. Bedőlt fák, kavicszátonyok teszik hangulatossá. A Nicki duzzasztó felvízén 1999-től csónakkiemelő műtárgy várja a vízitúrázókat, az alvízen sólya teszi könnyebbé a csónakok vízrebocsátását. A duzzasztómű környezete kedvelt horgász és pihenőhely.